Monte Forti Szent Lajos Mária - A rózsafüzér csodálatos titka - 39

Boldognak nevezhetjük azt, aki a Miatyánkot elmondva gondosan mérlegeli minden egyes szót, megtalálva benne mindazt, amire szüksége van, mindazt, amire vágyhat. Amikor ezt a csodálatos imát elmondjuk, mindenekelőtt Isten szívét ragadjuk meg azzal, hogy az Atya édes nevén szólítjuk. „Mi Atyánk”, minden atya leggyengédebbje, mindenható a teremtésben, csodálatra méltó a megőrzésében, mindenre szerető a gondviselésében, minden jó és végtelenül jó a megváltásban. Isten a mi Atyánk, mindannyian testvérek vagyunk, a menny a mi hazánk és örökségünk. Nem elég-e, ha belénk ihletet ébreszt mind Isten, mind felebarátaink szeretetében, mind pedig a földi dolgoktól való elszakadásban? Szeressük tehát az ilyen Atyát, és mondjuk neki ezerszer: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy.” Te, aki lényed hatalmasságával betöltöd az eget és a földet, aki mindenhol jelen vagy, aki dicsőséged vagy a szentekben, igazságosságod az elkárhozottakban, kegyelmed az igazakban, türelmed a bűnösökben, add, hogy mindig emlékezzünk mennyei származásunkra, hogy igaz gyermekeidként élhessünk, hogy mindig csak hozzád törekedhessünk vágyaink minden buzgalmával. Szenteltessék meg a te neved! Szent és félelmetes az Úr neve, mondja a király-próféta, és az ég, Ézsaiás szerint, visszhangozza a szeráfok dicséretét, amelyet szüntelenül zengenek az Úr, a Seregek Istene szentségének. Itt imádkozunk, hogy minden ország megismerje és imádja ennek a nagy és szent Istennek a tulajdonságait, hogy a pogányok, törökök, zsidók, barbárok és minden hitetlen megismerhesse, szeresse és imádhassa őt; hogy minden nép élő hittel, szilárd reménnyel, buzgó szeretettel és minden tévedés elhagyásával szolgálja és dicsőítse őt; végül, hogy minden nép szent legyen, mert ő maga szent. „Jöjjön el a te országod.” Ez azt jelenti, hogy lelkünkben kegyelmed uralkodjon ebben az életben, hogy halálunk után méltók legyünk arra, hogy veled uralkodjunk a te országodban, amely a legfőbb és örök boldogság, amelyet hiszünk, remélünk és várunk – ez a boldogság, amelyet az Atya jósága ígért nekünk, a Fiú érdemei által szerzett meg, és a Szentlélek világossága nyilatkoztatott ki. „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben és a földön.” Kétségtelen, hogy semmi sem kerülheti el az isteni Gondviselés rendelkezéseit, amely mindent előre látott és elrendezett az események előtt; semmilyen akadály nem térítheti el attól a céltól, amelyet maga elé tűzött. És amikor kérjük Istent, hogy legyen meg az ő akarata, nem azért van, mert félünk – mondja Tertullianus –, hogy bárki hatékonyan akadályozza tanácsainak végrehajtását, hanem azért, mert alázatosan beleegyezünk mindabba, amit nekünk rendelt, hogy mindig és mindenben teljesítsük szent akaratát, amelyet parancsolataiból ismerünk, ugyanolyan készséggel, szeretettel és állhatatossággal, mint ahogyan az angyalok és az áldottak engedelmeskednek neki a mennyben.